JXTC GENRE : DECEMBER 08 TEMPLATE

 

A rendszerváltás után a harci művészetek különböző ágaiban tevékenykedő  kiváló sportszakemberekkel megalapítottunk néhány biztonsági céget. Idővel számos olyan problémával kerestek meg minket, amely több országot érintett. Információ kellett külföldi partnerről, eltűnt személyről, vagy egy szállítmányt, illetve VIP személyt kellett biztosítani több országon keresztül. Felmerült tehát a nemzetközi kapcsolatok szükségessége. Akkor úgy gondoltuk, hogy a civil biztonsági szféra nemzetközi szervezeteibe kellene belépnünk, és azokon keresztül ezek a feladatok könnyebben megoldhatóvá válnának. Utánanéztünk, és kiderült, hogy a biztonsági szakmának – más szakmákhoz hasonló – nemzetközi szervezete még nem létezett. Innen jött a gondolat, hogy akkor hozzunk létre mi egy ilyen szövetséget azért, hogy megteremtsük a nemzetközi összefogást.

A másik dolog, amit tapasztaltunk, hogy ahány országgal felvettük a kapcsolatot, a civil biztonsági szférára vonatkozó szabályok teljesen különbözőek voltak, illetve néhány országban semmilyen törvényi szabályozás nem volt. Ráadásul teljesen eltérő képzési rendszerek működtek, így az átjárhatatlanság volt a jellemző az egész szakmára. Ekkor úgy döntöttünk, hogy a létrehozni kívánt szervezetnek a nemzetközi kapcsolatok építésén kívül a másik fő feladata a civil biztonsági szakma vonatkozásában az egyetemes szakmai normák, követelményrendszerek kidolgozása lesz. Magyarországon is a külföldi példákhoz hasonlóan különüljenek el a szakma specifikációi, majd egy világszerte egységes követelményrendszer alapján alakítsunk ki egy egységes képzési rendszert.  

Mennyit sikerült megvalósítani ezekből a célkitűzésekből?

Amikor az IBSSA-t (Nemzetközi Testőr és Biztonsági Szolgálatok Szövetsége) megalapítottuk, nyolc országból tizennégyen voltunk, ma a világ több mint száztíz országában vagyunk jelen. Képzéseket szervezünk az alapvető vagyonőri tanfolyamoktól az egyetemi szintű oktatásig a világ negyven országában, minden kontinensen. Az IBSSA képzést több helyen akkreditáltattuk, a világon egyedülállóan a mi szervezetünk tagjainak van olyan igazolványuk, amely nemzetközileg elfogadott. Ha egy magyar, egy lengyel, egy orosz tagunk elmegy Kanadába, vagy az Egyesült Államokba, és szeretne a biztonsági szférában elhelyezkedni, és leteszi az asztalra az IBSSA tagok szakmai igazolványát – mintegy nemzetközi munkakönyvet – azt egyetemesen elfogadják és tiszteletben tartják. 

Amikor az IBSSA képzéseiről beszélünk, akkor a szervezet tagjaiként funkcionáló  cégek, oktatási intézmények tevékenységeire kell gondolni. Például az USA-ban Varga Miklósék a FOLDA USA floridai kiképző bázisán nagyon magas szintű szakemberképzésre specializálódtak. Annak idején már itt Magyarországon kialakult az ott használt képzési struktúra, ami háromszáz órás alapfokú tanfolyamot, háromszáz órás középfokú, háromszáz órás felsőfokú oktatást foglal magában. Ez a világon egyedülállóan színvonalas képzést ad. A FOLDA ezen a vonalon terjeszkedett. Nemrég például egy tízfős holland csoportot hoztak Magyarországra egy tanfolyamra, majd kivitték őket Amerikába egy egyhetes képzésre. Rövidesen indul az USA-ban egy másik oktatási modulunk, amelyet az amerikai kontinens legnagyobb rendőrszervezetével, az International Union of Police Association-nel (IUPA) együttműködésben szervezünk. Célja a nyugdíjba vonuló rendőrök civil szférára való átképzése. Ezt a képzést az IBSSA floridai képviselete és az IUPA floridai központja közösen végzi. Ezenkívül az Egyesült Államokban képzéssel és továbbképzéssel foglalkozik az IBSSA alelnöke is, akinek cége Barack Obama elnökválasztási kampányában hat hónapon át garantálta az elnökjelölt és a kampány biztonságát. Ez az amerikai cég több mint kétszáz rendkívüli szabadságon levő FBI ügynököt alkalmazott a kampány során. Arizona államban is van oktatási cégünk, ahol most áprilisban egy repülésbiztonsági képzésről tartanak bemutatót és ismertetőt, amelyre az USA valamennyi érintett hatóságát meghívták.

Magyarországon pedig működik egy cég, amely az izraeli oktatási rendszert képviseli, s rendszeresen tart kiképző, továbbképző tanfolyamokat. Esztergomban pedig rövidesen megkezdi munkáját egy nagyon komoly kiképző bázis – szintén IBSSA támogatással – ahol az országban egyedülálló rendszerrel most áll fel egy állandó képzés a civil szféra számára. Az új objektum az itthoni privát biztonsági cégeknek kínálja a szakemberek rendszeres képzését, továbbképzését. 

És mi a biztonsági szakma véleménye az – egyébként OKJ végzettséget adó – alig néhány órás testőr tanfolyamokról?
 

Testőrt hetven órában nem lehet képezni. Nálunk az alapfokú tanfolyamokra sem kerülhet be bárki, csak az a személy, akinek van fegyvervizsgája, elvégzett egy vagyonőr tanfolyamot, jártas valamilyen harci művészetben, és lehetőség szerint volt katona. Ez az alap, ezek után következik egy háromszáz órás tanfolyam, ami egy alapfokú végzettséget ad. Még kétszer háromszáz óra kell ahhoz, hogy valakiből nemzetközi testőr legyen. A Köztársasági Őrezrednél dolgozó szakemberek is sokkal többet tanultak, ők sem egy hetvenórás tanfolyammal kerültek be oda. Nyilvánvaló, hogy viszonylag kevesebb tanulással is lehet valakiből jó testőr, de ebben az esetben az illető sokkal nagyobb, alaposabb tudással és szakmai ismeretekkel rendelkezik, és különböző elvégzett tanfolyamok teszik ezt lehetővé. Vannak nálunk kiváló testőrök, akik rendszeresen dolgoznak az Operabálon, és akik a Máltai Lovagrend elit gárdájában is helyet kaptak, ők évtizedek óta a biztonsági szakmában dolgoznak, esetleg korábban évekig rendőrök voltak a készenléti ezrednél, vagy a katonaságnál dolgoztak hasonló területen. Tehát az ő esetükben már alapvetően képzett szakemberekről van szó, akiknek sokoldalú továbbképzését is képesek vagyunk biztosítani. 

Melyek a magyar személyvédelmi iparág jellemzői külföldi összehasonlításban? Gondolok például a testőrök képzettségére, megrendelések jellemzőire, a szolgáltatás színvonalára.
 

Magyarországra az a jellemző, hogy nagyon sok esetben nem a minőség számít, hanem az ár. Sok esetben nem egy jól képzett „minőségi” testőrt alkalmaznak, hanem egy ijesztő megjelenésű kidobó embert, mert az sokkal kevesebbe kerül, mint a komoly szaktudás. Magyarországon egyébként jó a biztonsági képzés, nagyon jó személyvédelmi szakembereink vannak, akik ha nem magyarnak születtek volna, hanem angol, német, spanyol, francia anyanyelvűek lennének, akkor rendkívül komoly egzisztenciára tehetnének szert, és nagyon sok pénzt kereshetnének. A baj az, hogy miközben Magyarországon nagyon jó a képzési rendszer, hihetetlen mértékben gátolja az érvényesülést a nyelvtudás hiánya. Ezért ma Magyarországon, ha egy magasabb szintű testőrképzésre kerülne sor, már nem lőni kellene tanítani, vagy autót vezetni, hanem a nyelvtudást kell fejleszteni. Gondolok itt a szakzsargon oktatására, ezenkívül a nemzetközi protokolláris ismeretekre, de elsősegélynyújtó ismeretekre is szükség van. És erre épül az internet és a különböző technikai eszközök használatának ismerete, amelynek a személyvédelmi munkában fontos szerepe van. Ma már nemcsak helymeghatározást, útvonalszámítást tudunk továbbítani, hanem képet, hangot lehet küldeni és ilyen módon távolról lehet irányítani, kontrollálni a védelmet. Tehát nagyon sok olyan dolog van, amely tíz évvel ezelőtt ismeretlen volt a polgári biztonsági szolgálatoknál. Úgy gondolom, hogy ma ezek a korszerű ismeretek és technikák hozzátartoznak a professzionális munkához. Az IBSSA égisze alatt zajló képzéseinkkel évek óta ezt a szemléletet képviseljük. 

Biztos, hogy lesz változás. A gazdasági válságból előbb-utóbb kilábalunk. A globalizáció egyre jobban érvényesül, az Európai Unióban rövidesen soros elnökök leszünk – ez jelentős diplomáciai mozgással jár, és olyan nemzetközi események sorozatát fogja eredményezni, amely – legalábbis az elnökségi időszakban – rengeteg civil biztonsági szakembert tudunk majd foglalkoztatni. Úgy gondolom, hogy a fejlődés, illetve e tényezők miatt a piac bővülni fog. Ezzel együtt az a véleményem, hogy szakosodni és specializálódni kell. Az IBSSA belgiumi képviselete olyan tevékenységgel foglalkozik most, ami eddig Magyarországon szinte ismeretlen volt. Létrehoztak egy nemzetközi csapatot, amelynek egy része kint van Haitin és rendfenntartó feladatokat lát el a francia kormány megbízása alapján. A csapat másik része pedig Szomáliánál kalóztámadások ellen védi a kereskedelmi hajókat. A harmadik tevékenységük, hogy az európai országokban kitoloncolás aktusának biztosításában működnek közre, vagyis ők garantálják azt, hogy a hatóságoktól átvett illegális bevándorlók elhagyják az országot, és a célország hatóságának átadják ezeket a kitoloncolt személyeket. Mind a három üzleti vállalkozás – mindhárom újszerű, és gyorsan reagált a mai kor szükségletére. Úgy gondolom, hogy mind a három tevékenységi körben a jól képzett magyar biztonsági szakemberek – az IBSSA-n keresztül – munkához fognak jutni.  

Ha vannak olyan IBSSA tagok, akik jól képzettek, angolul is beszélnek, egyszóval megvan bennük minden, ami ehhez a munkához kell, akkor az IBSSA tud nekik segíteni abban, hogy külföldön munkát vállalhassanak? 

Természetesen. Hangsúlyozom, hogy a legnagyobb problémánk a nyelvtudás, mert komoly versenyhelyzet van. Akár Szomália, akár Haiti a célállomás, mindkét helyen a francia nyelvtudás alapkövetelmény. Olyan embereket keresnek, akik már voltak katonák, esetleg már harcoltak valahol, de az is elvárás, hogy ne legyen tengeribeteg. A biztonsági munkában, ha valami nehéz helyzet adódik, a legtöbbször szóban megoldhatóak a konfliktusok. De ha valaki nem beszél idegen nyelven, akkor nem tud kommunikálni semmilyen konfliktus esetén senkivel. Nem tud intézkedni, segítséget hívni, tehát nem tudja ellátni a munkáját. 

Ki csatlakozhat, illetve kinek érdemes csatlakoznia az IBSSA - hez?
 

Mára már kialakult, hogy az IBSSA - ból a civil biztonsági szféra, jelentős nemzetközi nonprofit szakmai szervezete lett. Tehát elsődlegesen cégek csatlakoznak hozzánk, másodsorban pedig a szakértők és az oktatók. Tehát ez az egyik szegmense a tagságnak, a másik pedig a szervezetek. Vannak olyan szervezetek, amelyekkel együttműködési szerződést kötünk, mások belépnek a szövetségbe. Tehát például egy magyar szakmai kamarával nyilvánvalóan együttműködési megállapodást kötünk. Ugyanakkor például egy tajvani testőrszövetség belép a szervezetünkbe. Kétszáz ilyen együttműködő szervezettel állunk kapcsolatban világszerte, ami óriási tekintélyt ad a szervezetünknek. Arra is van lehetőség, hogy aki nem biztonsági szakember, de mivel a biztonságban érdekelt, szintén belépjen a szervezetbe. Erre hoztuk létre a támogató tagságot céges és egyéni tagoknak egyaránt. Ez azt jelenti, hogy mindenre jogosultsága van, csak a kongresszuson nincs szavazati joga. 

Különbséget kell tenni az IBSSA nemzetközi céljai és az IBSSA Magyar Szekciójának a céljai között. Az IBSSA 110 tagországából Magyarország csak egy, és ráadásul ma már nem is a legerősebb. Ezért amikor IBSSA-ról beszélünk, mi nemzetközi szinten határozzuk meg a célokat. Hosszú időn keresztül az volt a cél, hogy teremtsük meg a civil szférának a presztízsét, érjük el azt, hogy a rendőrség nem konkurenciaként és nem is bűnözőként tekintsen ránk. A következő célkitűzés az volt, hogy lehetőség szerint nemzetközi és nemzeti szinten is érjük el azt, hogy javuljon a civil biztonsági szervezetek, cégek, valamint a hivatásos rendvédelmi szervezetek kapcsolata. Úgy gondolom, hogy ebben a vonatkozásban nagyon jelentős eredményt értünk el nemzetközi szinten, de országonként is. Az elmúlt néhány évben új cél megfogalmazásával bővítettük a korábbiakat, ez az új cél az együttműködés, – felismerve azt, hogy a világon a biztonság vonatkozásában jelentkező problémák globális problémák, amiket nem lehet regionálisan kezelni, megoldani. A globális problémák ellen nemzetközi összefogásra van szükség. Ráadásul ezek a gondok olyan nagyok, és olyan súlyosak, hogy ezt csak a rendvédelem nem tudja megoldani. Ezért fontos az összefogás a civil szervezetekkel, amibe a lakosságot is be kell vonni. Tehát a jelenlegi célkitűzés, amin dolgozunk: egy átfogó bűnmegelőzési, bűnüldözési – a világot jobbá tevő – együttműködési rendszernek a kialakítása. Ugyanakkor megmaradtak azok a célkitűzések, amelyekért az elejétől fogva küzdünk: a szakma becsületének a kivívása, a különböző szakosodások érvényesítése, és ennek megfelelően nemzetközi szinten is egységessé váló képzési- és követelményrendszer kialakítása. Ebből képezhető le, hogy Magyarországon melyek a célkitűzéseink. Erősítenünk kell az együttműködésünket a partner szervezetekkel: megemlítem a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarát (SZVMSZK), a Magyar Polgárőr Szövetséget, a különböző nemzetőr szervezeteket, és számos ilyen témával foglalkozó alapítványt. Fontosnak tartjuk a szakmai kamarával való együttműködést, a Magyarországra vonatkozó minimális vállalási díjak egyértelmű meghatározását. Ne legyen arra lehetőség, hogy valaki olyan áron vállal fel biztonsági munkát, amely a törvények betartásával elképzelhetetlen! Hogyan fordulhat elő például olyan eset, hogy jelentős állami megbízók olyan áron alkalmaznak biztonsági céget, amely ár akkor is tarthatatlan, ha az emberek minimálbért kapnak, és a cég a törvényes közterheket és járulékot befizeti? Ha egy állami szervezet a minimálbér alapján kikalkulált vállalási ár alatt alkalmaz biztonsági szolgálatot, azzal gyakorlatilag arra ösztökél, hogy csalást kövessenek el. Ezt a problémát csak olyan módon lehet orvosolni, hogy általánosan érvényes minimális vállalási díjat kell előírni, de ehhez a Kamara közreműködése is szükséges. Tehát nem ajánlásra van szükség, hanem kötelező érvényű törvényes szabályozásra. Ezekben az érdemi kérdésekben próbálunk a partner szervezetekkel együttműködni. Nem könnyű a Magyar Szekció munkája, de véleményem szerint jól és eredményesen dolgozik. Tudjuk, hogy minden változáshoz – így ezekhez a folyamatokhoz is – idő kell, de nagy szüksége van a biztonsági szakmának a megtisztulásra és megújulásra. 

 

Készítette: Romasz Sándor