JXTC GENRE : DECEMBER 08 TEMPLATE

Nyolc évvel ezelőtt egyik nap megcsörrent Szécsi György telefonja. Egy ismerőse kereste, és közölte, hogy szeretné megvenni az általa elnökölt céget. "Rajtam nem múlik" - válaszolta erre Szécsi, de mivel csak ötszázalékos tulajdonrésze volt a cégben, azt tanácsolta az ismerősnek, hogy vegye fel a kapcsolatot a többi tulajdonossal.

Ezzel a telefonbeszélgetéssel kezdődött el egy olyan folyamat, amely mára nagymértékben átrendezte a magyar gazdaság egyik legjelentősebb szolgáltatási ágának, a biztonsági cégeknek a piacát. Szécsi György a Civil Biztonsági Szolgálat Rt. (CBSZ) résztulajdonosa volt a telefonbeszélgetés idején, a hívó pedig Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter, aki néhány hónappal első, 1998-tól 2002-ig tartó minisztersége után szeretett volna visszatérni az üzleti életbe. Pintérnek végül sikerült megegyeznie a tulajdonosokkal, és 2003 márciusában az irányítása alá került a CBSZ. Pintér hét éven keresztül, 2010 márciusáig vezette a céget, amelyet néhány héttel a parlamenti választás első fordulója előtt adott el, feltehetően azért, mert már készült újabb belügyminiszteri kinevezésére.

A cég Pintér irányítása alatt rohamosan fejlődött, bevétele 7 év alatt hatszorosára nőtt, így beverekedte magát a legnagyobb biztonsági cégek közé. Az igazi áttörés azonban az után következett, hogy az üzleti életben korábban nem túl aktív Kántor Tibor cége megvásárolta tőle a CBSZ-t. A cég azóta több jelentős közbeszerzést is megnyert, például a Magyar Villamos Művektől (MVM), a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól (KSZF), a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től (BGYH) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) is kapott megrendeléseket. A Miniszterelnökség néhány napja hozta nyilvánosságra, hogy a CBSZ-szel kötött - a többi megbízáshoz képest nem túl jelentős összegű - szerződést pénzszállításra.

A biztonsági piacot ismerők szerint az állami és magánszférában szerzett megrendelései révén a CBSZ árbevétele többszörösére emelkedhetett, mióta Pintér tavaly eladta a céget. Ennek alapján a CBSZ egyértelműen piacvezetővé válhat egy olyan szolgáltatási ágban, ahol a piacot ismerő forrásaink szerint mintegy 130 ezren dolgoznak, és amely 2009-ben, az egy évvel korábbi adathoz képest közel 50 százalékos növekedéssel 134 milliárd forintot mozgatott meg a KSH szerint.

Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy mi állhat a cég sikere mögött egy olyan piaci szektorban, ahol ismerői szerint erőteljesen jelen van a fekete foglalkoztatás, és ahol a különböző kormányzati ciklusok alatti sikercégeket rendre politikai kötődéssel kapcsolják össze. A cikk megírásához mintegy tucatnyi, a biztonsági piacon dolgozó vagy azzal foglalkozó emberrel beszélgettünk, de többségük csak azzal a feltétellel vállalta ezt, ha nem közöljük a nevüket. Az [origo] szerette volna megkérdezni a cikkben szereplő állításokról Kántor Tibort és Pintér Sándort is. Kántor a neki e-mailben elküldött kérdések után azt közölte, hogy nem kíván válaszolni azokra. Pintér Sándort a Belügyminisztériumon keresztül próbáltuk elérni. Hétfőn elküldött e-mailünkre csütörtökig kértünk választ, telefonon többször is visszahívást ígért a sajtóosztály, de cikkünk megjelenéséig nem jelentkeztek.

Volt benne fantázia - A CBSZ születése

A CBSZ története 1990-ig nyúlik vissza, amikor a többek között külföldi cégek Magyarországi befektetéseivel foglalkozó Inter-Mentor Holdingon belül létrehoztak egy biztonsági irodát, amelynek az volt a feladata, hogy a készítse elő egy biztonsági cég létrehozását. Az Inter-Mentor "eredeti tulajdonosi köre a Gamma Művek környékén keresendő" Mandrik István szerint, aki a CBSZ-nél dolgozott az 1990-es évek elején. Az Inter-Mentor főtulajdonosa Koi Ferenc volt, aki egyben a nukleáris méréstechnikai műszereket gyártó Gamma Művek igazgatósági elnöke, testvére, Koi Miklós pedig a vezérigazgatója volt.

"Külföldi tapasztalatok alapján üzletet láttak abban, hogy egy magánbiztonsági cég sikeres legyen" - mondta az [origo]-nak Szécsi György, aki gyakorlatilag a kezdetektől a cég 2003-as eladásáig a CBSZ vezetőjeként dolgozott. Szerinte a rendszerváltás utáni állami szerepcsökkentésből logikusan következett, hogy szükség van magánbiztonsági vállalkozásokra. A CBSZ-t végül 1990 decemberében hozták létre hat résztulajdonossal, akiknek a részesedése 10 és 20 százalék között mozgott. A tulajdonosok között volt például az 1991 és 1996 között az Opten céginformációs adatbázis szerint a Pintér Sándor által vezetett ORFK kutyaképző iskolája és a Fővárosi Közterület-felügyelet, de ők az 1990-es évek közepéig megváltak a tulajdonrészüktől. Ebben az időszakban több biztonsági cég is alakult, a biztonsági piacot ismerő szakemberek szerint a Testőr és az Őrmester számított nagyobb cégeknek akkoriban.

A CBSZ az alapítástól a 2003-as tulajdonosváltásig fokozatosan fejlődött, az akkoriban a cégnél dolgozó Mandrik István szerint 1993-ban körülbelül száz embert foglalkoztattak, három évvel később viszont már mintegy hatszáz alkalmazottjuk volt. Ebben az időszakban főleg őrzés-védéssel foglalkoztak, de a cég már ekkor törekedett arra, hogy lefedjék a biztonsági piac valamennyi szegmensét: biztonságtechnika, pénzszállítás, valamint adat- és információvédelem is szerepelt a profiljukban. Első jelentősebb megrendelőjük a Csepel Autógyár volt, később a Herz Szalámigyár, a Magyar Rádió és a Honvédelmi Minisztérium tartozott a komolyabb ügyfelek közé. A CBSZ árbevétele 2002-re elérte az egymilliárd forintot a cégbírósági adatok szerint, alkalmazottainak száma pedig 850 körül mozgott Szécsi szerint. A korábbi elnök szerint a CBSZ akkoriban az ötödik-hatodik legnagyobb őrzés-védelemmel foglalkozó cég volt, míg az [origo] több forrása is azt mondta, közepes vállalatnak számított a piacon. Volt, aki "nem jelentősnek" nevezte.

Az időközben részvénytársasággá alakult cég hiába volt nyereséges, Pintér Sándor vételi ajánlatakor a legnagyobb részvényes, az Inter-Mentor úgy döntött, nem akar tovább vagyonvédelemmel foglalkozni, így eladta részesedését, akárcsak a többi részvényes. Pintér számára mindenesetre nem volt ismeretlen a biztonsági piac: miután Kuncze Gábor akkori belügyminiszter 1996 végén menesztette országos rendőr-főkapitányi állásából, 1997 elején - többek között Valenta Lászlóval, aki jelenleg tanácsadóként segíti a Belügyminisztériumot - megalapította a Preventív-Security Biztonsági és Tanácsadó Rt.-t.

A tábornok és a katonás rend - Pintér bemelegít

"Itt csöppent bele az őrzés-védelembe" - mondta a a Preventív megalakításáról egy Pintért ismerő forrás. A menesztése után 48 évesen nyugdíjazott Pintér feltűnése az üzleti szférában több megkérdezett szerint sem számított meglepőnek, a biztonsági cégekben ugyanis jellemzően nyugdíjazott rendőrök, katonák vagy nemzetbiztonságiak lesznek vezetők. A forrás szerint az igazgatóság elnökeként dolgozó Pintér a rendőrkapitányként kialakított kapcsolatait is felhasználva üzletszerzőként dolgozott. Egy másik, Pintért ismerő forrás szerint a Preventívbe főleg "korábbi rendőröket vittek oda", és a cégnek "gyorsan híre lett" Pintér szerepvállalása miatt.


Pintér Sándor belügyminiszter

A Preventívnél alig több mint egy évet töltött el Pintér, akkor hagyta ott a céget, amikor Orbán Viktor 1998-ban kinevezte belügyminiszternek. Távozása után a Preventív gyorsan fejlődött, 2000-ben 256 millió forint volt a bevétele, amely 2001-re 620, 2002-re 844 millió forintra nőtt. 2003-ban érte el az addigi legjobb eredményét, bevétele ekkor az egymilliárd forintot is meghaladta, de innentől kezdve - két évet leszámítva - folyamatosan csökkent a bevétele, 2010-ban már csak 762 millió forint volt.

A Pintért és a CBSZ-t ismerő források szerint senki nem lepődött meg azon sem, hogy az első Orbán-kormány után Pintér visszatért a biztonsági piacra. A CBSZ gyors fejlődésnek indult, miután Pintér felvásárolta, 2004-ben 2,2 milliárd forintos árbevétellel megduplázta egy évvel korábbi eredményét. Az egyre sikeresebb cégbe beszállt a Magyar Fejlesztési Bank is, amely egy hitel fejében rövid ideig közel 50 százalékos tulajdont szerzett a CBSZ-ben. A CBSZ dinamikusan fejlődött Pintér irányítása alatt, és stabilizálta a helyét az öt legnagyobb biztonsági cég között. A legnagyobb szerepe ebben a cég felemelkedését közelről figyelő források szerint a katonás fegyelemnek, a cégstruktúra okos kialakításának és Pintér kapcsolatrendszerének volt.

Pintér a CBSZ megvásárlása után a rendőrségnél és a belügyminiszterként megismert kollégáit vitte magával a céghez forrásaink szerint. "Annyi volt rendőr és katona volt a vezetésben, hogy a régi formák megmaradtak: a rendvédelmi szervek terminológiáját használták, az állománygyűléseken például tábornokoztak" - mondta az egyik, Pintért ismerő forrás. "Látszott, hogy rend van. Kevés az olyan cég, amelyik ilyen nagy létszám mellett ilyen vertikumban dolgozik, és nem hallunk balhét" - mondta egy biztonsági vállalat korábbi vezetője. Pintért egy ismerője "nagyon katonás, nagyon fegyelmezett" embernek jellemezte. "Piszokmód tartotta az időket" - mondta a forrás, aki szerint a Pintérrel való tárgyalásai idején mindig kint kellett hagynia a telefonját a titkárnőnél.

Egy másik, a biztonsági piacot ismerő forrás szerint az is mutatta, hogy a vezetésben főleg egykori rendvédelmisek voltak, hogy más cégekkel ellentétben a CBSZ kevésbé a kigyúrt, félelmet keltő, "demonstratív megjelenésű" őrökre helyezte a hangsúlyt, sokkal inkább hétköznapibb testfelépítésű embereket alkalmaztak. Ezt mutatja a CBSZ kezdőlapján található kép is, ahol átlagos testalkatú őrökkel reklámozzák magukat. "Ebben persze az is szerepet játszik, hogy már nagyon nehéz embereket találni. Ez főleg a postánál csúcsosodik ki, ahová egy jó szakmai vezető nem rakna ki egy hatvanéves gumibotos őrt" - mondta az egyik, őrzés-védelemben dolgozó forrás, utalva arra, hogy a Magyar Posta fiókjait is a CBSZ védi.

Kiépül a birodalom - A CBSZ terjeszkedni kezd

Pintér a CBSZ megvásárlása után gyors építkezésbe kezdett, és új szerzeményén keresztül több céget is megvásárolt. 2005-ben 50 százalékos tulajdonrészt szerzett Kandolka Károly cégében, a biztonságtechnikával foglalkozó Erando Kft.-ben, amelynek az alapításában a Preventív-Security is részt vett. "Amikor kezdett összedőlni Kandolka cége, akkor érkezett a CBSZ. A CBSZ-nek nem volt műszaki részlege, és Pintér szerette volna komplexszé tenni a céget, Kandolkának meg kellett a pénz és a kapcsolatok" - mondta a biztonságtechnikai piacot jól ismerő forrás. Az Erandónak a CBSZ tulajdonszerzését megelőző évben 385 millió forintos árbevétele volt, jelenleg pedig az egyik legnagyobb biztonságtechnikai cégnek számít egy, a piacot jól ismerő forrás szerint.

A riasztórendszerekkel foglalkozó Mon-Da Kft.-t 2007-ben szerezte meg a CBSZ, és rövid időn belül egyedüli tulajdonosa lett. A cégnek a CBSZ megjelenése előtti évben 283 millió forint volt a bevétele, tavaly pedig 490 millió forint. Az őrző-védő cégként meghatározható Pajzs 07 Zrt.-t 2008-ban vásárolta fel a CBSZ. A Pajzsnak már 2007-ben több mint kétmilliárd forint volt a bevétele, amely 2010-ben már közel két és fél milliárdosra hízott. A közlekedési informatikával foglalkozó Best Way Traffic Kft.-nél a CBSZ már alapítóként volt jelen. A más CBSZ-érdekeltségekhez képest elenyésző, 2010-ben 14 millió forintos forgalmú cég legutóbb a magyar uniós elnökség által használt kocsik felszerelése miatt került be a hírekbe.

"A Civil nagyon komoly birodalmat épített fel. Tudatosan fejlesztették olyanra, hogy a vagyonvédelem teljes palettáját lefedje" - mondta az egyik, több CBSZ-es vezetőt személyesen ismerő forrás. Egyedül a pénzszállítási piacra nem tudtak betörni, bár az egyik, a piacot jól ismerő forrás szerint volt rá egy kísérletük évekkel ezelőtt. "Volt egy törekvés erre, de nagyon nagy tőkét kell megmozgatni hozzá. Volt egy-két megrendelőjük, de egy idő után felhagytak vele" - mondta.

Keresték a társaságát - Pintér kapcsolatrendszere

A CBSZ sikereiben Pintér kapcsolatainak volt a legnagyobb szerepe forrásaink szerint. "Nagyon jól kihasználta, hogy rendőrfőkapitány és belügyminiszter volt, sokan keresték a társaságát. Olyan kapcsolatrendszere van, amilyen nem sok embernek" - mondta róla egy ismerőse, aki több olyan találkozón is részt vett Pintérrel együtt, ahol a gazdasági és a politikai elit tagjai találkoztak egymással. "Pintér inkább a lobbizással foglalkozott, mindig tudta, hogy kivel kell teniszezni" - mondta a forrás, hozzátéve, hogy Pintér rendszeresen résztvevője a hasonló találkozóknak. "Magabiztos, jó humorú és tehetségesen lobbizik" - jellemezte Pintért.


Pintér és a vele jó kapcsolatban álló Csányi Sándor OTP-vezér

Egy őt személyesen ismerő forrás szerint Pintér kapcsolatrendszerét annak is köszönheti, hogy "nagyon sok embernek segített". "Ügyesen tud lekötelezni embereket, de magukat az embereket is nagyon ügyesen kezeli" - mondta a forrás, akinek személyes ismeretségük előtt Pintér nem volt rokonszenves, de ez megváltozott, miután többször beszéltek egymással. Szerinte ez nagyban köszönhető a nyomozói múltjának, mert az ilyen emberek szerinte nagyon jó emberismerők. "Nagyon jól érzi, hogy mikor van pozícióban, jól eltalálja a hangot" - tette hozzá. A forrás szerint Pintéren nagyon sok információ átment, amikor a BM-nél dolgozott. "Minden átmegy rajta" - magyarázta. Szerinte Pintér sok olyan informális találkozóra elmegy, ahol az üzleti és a politikai elit tagjai vesznek részt, "tudja, hol éri el azokat, akikkel üzletelni akar".

Ismerősei szerint az is jól jött a CBSZ-nek, hogy Pintér az első Orbán-kormány után az OTP igazgatóságának is tagja lett, itt is több kapcsolatra tett szert, ráadásul a CBSZ szerezte meg az OTP országos hálózatának védelmét. Az MSZP és az SZDSZ kormányzása alatti nyolc évben jobbára a magánszférában szerzett megrendelések révén terjeszkedtek, főleg a banki szférában voltak nagyon erősek, legnagyobb ügyfelük pedig a Mol volt az egyik forrás szerint.

A piaci szerződések mellett már ebben az időszakban is sikerült állami megrendeléseket is megnyerniük: megrendelőjük volt például a BKV, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet vagy az ORFK. Az egyik forrás szerint a 2006-os önkormányzati választás után számos fideszes önkormányzatnál nyertek közbeszerzési pályázatot, ilyen volt például az óbudai és az V. kerületi önkormányzat vagy éppen a Bács-Kiskun megyei közgyűlés. "Pintérnek a baloldallal is voltak kapcsolatai, abban a nyolc évben sem voltak elnyomva. A kampány előtt volt az Eclipse-ügy, de az is köddé vált" - mondta az egyik konkurens cég vezetője. A forrás arra utalt, hogy 2010 márciusában az Eclipse nevű cég egyik olyan irodájában is tartottak házkutatást, amelyet a CBSZ irodaházában bérelnek, Pintér lánya, Pintér Hajnalka pedig dolgozott a cégnek.

A titokzatos hírszerző

A CBSZ 2010 márciusában, két héttel a választás első fordulója előtt jelentette be, hogy Pintér Sándor eladta 100 százalékos tulajdonrészét. Bár ekkor még hivatalosan nem volt szó arról, hogy a Fidesz választási győzelme esetén Pintér szerepet kapna a kormányban, üzleti érdekeltségeinek eladása ezt valószínűsítette. Pintér egy olyan céget adott el, amely a gazdasági válság ellenére is dinamikusan fejlődött, 2010-es árbevétele már a hatmilliárd forintot is meghaladta.

A vevő a Prostasia Zrt. volt, amelyet 2010 januárjában alapította az egyedüli tulajdonos, Kántor Tibor ötmillió forintos jegyzett tőkével. A Prostasia eleinte ugyanarra a békásmegyeri panellakás címére volt bejegyezve, amely az Opten cégadatbázis szerint Kántor állandó lakhelye is egyben, majd később átköltözött a CBSZ-birodalom telephelyének számító zuglói Angol utcába. Az Opten szerint 2010-ben a Prostasiának nem volt árbevétele, a cég tevékenységi körének pedig egyedül a vagyonkezelés van megadva. Bár nem hozták nyilvánosságra, hogy Pintér mennyiért adta el a CBSZ-t, 2010-es vagyonnyilatkozata szerint 2013-ig több mint 1,8 milliárd forint folyik be hozzá cégeladásaiból. Bár Pintér nem részletezte, hogy különböző cégeiért mennyi bevételhez jutott, de az 1,8 milliárd nagy részét feltehetően a CBSZ-ért kapja, mivel a cégadatbázisok szerint a többi cége jóval kisebb forgalmat bonyolított le a CBSZ-nél.

A CBSZ-t megvásárló Kántorról a Népszava 1998-ban kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy korábban az Információs Hivatalnál dolgozott, azaz hírszerző volt. Az [origo]-nak is ugyanezt állította két, egymástól független, Kántort ismerő forrás.A Világgazdaság egyik 1999-es cikke szerint a hírszerzésnél Kántor annak a Földi Lászlónak volt a közvetlen beosztottja, aki a Nyírfa-ügynek nevezett, MSZP-s politikusok lehallgatásáról szóló botrány miatt vált ismertté, majd az első Orbán-kormány idején hatalmas állami megrendeléseket kapó Defend Security Kft. tulajdonosaként bukkant fel.

Kántor 1998-ban az APEH-hez került: az adóhatóság frissen megválasztott elnöke, a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági háttéremberének tartott Simicska Lajos nevezte ki elnökhelyettesnek. Kántor többek között a bűnügyi igazgatóságot is vezette, de Simicska távozása után szűk egy évvel, 2000 júliusában egészségügyi problémákra hivatkozva szintén elhagyta a hivatalt, és az osztály Vida Ildikóhoz, az adóhivatal akkori elnökéhez került. Vida - aki jelenleg is az adóhivatalt vezeti - azt mondta egy akkori, a Népszabadságnak adott interjúban, hogy a bűnügyi igazgatóságnál főleg volt rendőrök és nemzetbiztonságiak dolgoztak.

A Magyar Nemzet szerint a 2002-es kormányváltás után Keller László akkori közpénzügyi államtitkár feljelentést tett Kántor és az adóhatóság kilenc másik munkatársa ellen hűtlen kezelés, hivatalos személy által elkövetett sikkasztás és közokirat-hamisítás gyanújával. Az ügyészség vádat is emelt a gyanúsítottak ellen, de a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat. A büntetőeljárás szigorúan titkos minősítést kapott, egyedül az ítélet kihirdetése volt nyilvános.

A CBSZ megvásárlása előtt Kántor nem volt túl aktív a gazdasági életben: az Opten szerint résztulajdona van az Occulto and 2006 Kft.-ben, amely 2008-ig néhány millió forintos bevétel mellett veszteséges volt, azóta viszont bevétele sincs. Emellett szintén tulajdona van a Dunántúl egyik legnagyobb biztonsági cége, a Sárvár Security Kft. leánycégében, az S-System Kft.-ben. A cégnek 2010-ben 216 millió forintos árbevétel mellett adózott eredménye 10 millió forint volt, mérlegi szerinti eredménye pedig nulla. Kántor 2010-ben, már a CBSZ tulajdonosaként a pénzügyi tanácsadással foglalkozó Sprintinvest Zrt. felügyelőbizottsági elnöke lett.

Végrehajtóból cégvezér - Rákapcsol a CBSZ

"Kántornak soha nem volt tízmillió forintja egyben" - mondta róla az egyik ismerőse, és ugyanezt állította egy másik, tőle független forrás is. A forrás szerint Kántor csak néhány évvel ezelőtt költözött el a békásmegyeri panelépület 10. emeletéről. Egy harmadik forrás viszont azt mondta, hogy amikor találkoztak, Kántor hosszasan bizonygatta, hogy volt pénze a CBSZ megvásárlására. Az őt ismerő forrás szerint Kántor a 2000-es évek elejétől került közvetlenebb kapcsolatba Pintérrel, és bár papíron nem dolgozott a CBSZ-nél, tanácsadóként és ügyintézőként segítette őt. "Igazi végrehajtó volt" - mondta róla a forrás, hozzátéve, hogy "rejtőzködő, nem szereti a nyilvánosságot". Azt is mondta róla, hogy "igazi nem bízik senkiben típus, aki szeret utánajárni a dolgoknak". "Pintérrel jó viszonyban van, de nem barátok" - tette hozzá a forrás.

"A CBSZ hozta meg számára az áttörést. Az elmúlt három évben nagyon jó kapcsolatokra tett szert, kezd kikupálódni" - mondta a forrás. Szerinte ez annak volt köszönhető, hogy 2007 környékén már lehetett tudni, a Fidesz kerül hatalomra és Pintér már készült a kormányzati pozícióra. "Pintér rájött, hogy emiatt nem szabad személyesen részt venni a tárgyalásokon" - mondta. Szerinte innentől kezdve Pintér bizalmi emberei, Tasnádi László, Valenta László, Lajtár József vagy Kántor vettek részt a tárgyalásokon. Az egyik, a biztonsági piacon dolgozó forrás, aki találkozott személyesen Kántorral, azt mondta róla, hogy "semmiképp sem üzletembernek tűnt, de látszott rajta az ezeréves rutin", utalva arra, hogy szerinte nagyon jól tud bánni emberekkel. A forrás, aki állítása szerint több CBSZ-essel is beszélt erről, azt mondta, Kántort többen nem tartják megfelelő vezetőnek a CBSZ-hez, mert elhitte, hogy "tényleg ért hozzá, és tényleg valaki lett".

Kik tartoztak Pintér belső köréhez?

Pintér Sándor érdekeltségeinél több olyan vezető is dolgozott, aki a kormányváltás után állami pozíciókat kapott, őket mutatjuk be röviden.

Tasnádi László - Tasnádi 2006 és a tavalyi kormányváltás között a CBSZ vezérigazgatójaként dolgozott, Pintér miniszteri kinevezése óta pedig Pintér kabinetfőnöke a Belügyminisztériumban. A Hvg.hu egyik korábbi cikke szerint Tasnádi a BRFK-nál dolgozott, majd az APEH-hez került, ahol a Bűnügyi Igazgatóságot vezette 2002-ig. Tasnádit 2010 októberében Pintér előterjesztése alapján dandártábornokká nevezte ki Schmitt Pál köztársasági elnök. Az egyik őt ismerő forrásunk "igazán okosnak", Pintér egyik legfontosabb munkatársának nevezte. "Tasnádi húzza az igát, Pintér osztja az észt" - mondta viszonyukról a forrás, amelyet egy őket ismerő másik forrás is hasonlóan írt le.

Valenta László - Valenta többek között Pintérrel együtt alapította a Preventív-Securityt, és közös tanácsadó cégük is volt, a P & V Tanácsadó Kft. Valenta az ORFK gazdasági főosztályát vezette, amikor Pintér főkapitány volt. Valenta jelenleg Pintér főtanácsadója a Stop.hu által kikért áprilisi lista szerint, havi juttatása bruttó 880 ezer forint. Pintért és Valentát is ismerő forrásunk szerint Valenta régebben Pintér első számú gazdasági tanácsadójának számított, de az elmúlt két-három évben "mintha eltávolodtak volna egymástól, Valenta kicsit függetlenebb lett, kicsit hátrébb került".

Hatala József - A jelenlegi országos rendőrfőkapitány a CBSZ vezérigazgató-helyetteseként dolgozott kinevezése előtt. Az [origo] róla készült portréja szerint Hatalát 2006-ban menesztették az ORFK közigazgatási főigazgatói pozíciójából. A portréhoz megszólaltatott ismerői "korrektnek, katonásnak" jellemezték.

Miután Pintér eladta vállalatát Kántor cégének, a CBSZ robbanásszerűen növekedni kezdett. A tulajdonosváltás óta a CBSZ jóval sikeresebb a közbeszerzéseknél, mint korábban: a Közbeszerzési Értesítőben megjelent nyilvános közbeszerzések közül 2008. január 1-je és a 2010. áprilisi választások között eltelt több mint két év alatt hét kiírást nyert meg, míg az azt követő bő egy évben tizenegyet. A cég többször is nyert "kirívóan alacsony" ajánlattal, de olyan alkalom is volt, hogy öt ajánlat közül a legdrágábbal szerzett megbízást. A CBSZ szinte valamennyi forrásunk szerint már most a két legnagyobb biztonsági cég egyike. Bár biztosat csak a cég 2011-es mérlegének nyilvánosságra kerülése után lehet mondani, a piacot ismerők becslése szerint idén megtöbbszöröződött a CBSZ-birodalom árbevétele a 2010-es évhez képest: több konkurens cég vezetője azt mondta, bár a napi működést nem ismerik, de becslésük szerint a cégcsoport bevétele a 20 milliárd forintot is elérheti, a CBSZ egyik korábbi munkatársa pedig úgy becsülte, 35 milliárd forint lehet a csoport idei bevétele.

A feketegazdaság motorja - Kemény terep, kemény harc

A kormányváltás nem csak Pintér CBSZ-től való távozása miatt volt hatással a biztonsági piacra, forrásaink szerint a kormányváltás óta érezhetően emelkedtek az óradíjak a biztonsági piacon. A piac működését ismerő egyik forrás szerint ennek egyik oka az, hogy a kormányzati szféra elindult a fehéredés irányába, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részéről is erősödött az ellenőrzés. Szintén a fehéredés felé vezethet, hogy a parlament által 2011 márciusában elfogadott törvénymódosítás értelmében jövőre már nem lehet alvállalkozói láncokat alkalmazni megbízások teljesítéséhez, kizárólag egy alvállalkozót.

A piacot ismerő forrásaink szerint ezzel az is a célja a kormányzatnak, hogy szűkítse a vagyonvédelmi cégek piacát. Ez a nagyobb cégeknek kedvezne, mint amilyen a CBSZ is. "A kisebb cégek közül többen sajnos el kell hogy hagyják a piacot [...] A nagy biztonsági cégek, ha nyerni akarnak, kénytelenek önállóan, alvállalkozók nélkül ellátni a megbízásokat" - mondta még 2009-ban a CBSZ akkori vezérigazgató-helyettese, jelenleg országos rendőr-főkapitányként dolgozó Hatala József a Vagyonőr Újságnak. "Pintér ebben a szférában dolgozott, ismeri a helyzetet" - mondta a piacot jól ismerő egyik forrás, aki szerint az őrzés-védelem a feketegazdaság egyik legerősebb ágának számít. Az is erre utal, hogy míg a piacot ismerő forrásaink 130 ezerre teszik a szférában dolgozók számát, addig a KSH szerint mindössze 43 ezren dolgoztak a biztonsági piacon. Az [origo] forrásai számos olyan állítólag megtörtént esetet megemlítettek bizonyítékok nélkül, amikor állami szervek, például kormányhivatalok állítólag feketén oldottak meg őrzés-védelmi feladatokat. Az idézett interjúban Hatala is arról beszélt, hogy az állami szervek által kiírt őrzési pályázatok is olyan megbízási díjakon kelnek el, amelyekből szerinte nyilvánvalóan nem lehet kigazdálkodni a járulékokat.

Több forrásunk is egybehangzóan beszélt egy tipikusnak nevezhető őrző-védő cég működéséről. Szerintük a nagyobb cégek jellemzően csak egy központi bázist működtetnek ellenőrökkel, a tényleges állományt és a felügyelőket alvállalkozói láncokon keresztül foglalkoztatják. "Egy minimálbérért alkalmazott őr után a munkaadói költség körülbelül 700-750 forint. Ezt az árat sokszor azonban az átlagos fővállalkozói díjak sem érik el" - mondta korábban egy biztonsági céget vezető forrás. A CBSZ nyilvános közbeszerzései alapján a cég jelentősen eltérő árakkal dolgozik: míg az MNV-nél például egy őr után több mint nettó ezer forint óradíjat fizetnek, az MFB-nél pedig nettó ezret, addig BGYH-val nettó 800 forintos, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatallal 629 forintos, a pécsi vagyonkezelővel pedig 610 forintos óradíjban állapodtak meg.

Többen is azt állították, hogy a profit érdekében alvállalkozói láncokat hoznak létre érdekkörükben a nagyobb cégek, és rajtuk keresztül, azaz a lánc legvégén található cégen keresztül alkalmazzák a biztonsági őröket. "A nagyobb cégek megszerzik a megbízást, összerakják a szakmai részt, majd kiosztják a feladatokat az alattuk lévő alvállalkozónak" - mondta az egyik forrás. Az őrök fizetését nagyjából 350-450 forintos óradíjra becsülték, ezt általában feketén kapják meg, nem fizetnek utánuk járulékot. A megkérdezettek szerint a biztonsági cégeknél szintén jellemző a fiktív foglalkoztatás: rendezvényeken vagy akár telephelyek őrzésénél is előfordul, hogy kevesebben dolgoznak a ténylegesen bejelentettnél. A CBSZ-szel kapcsolatban ugyanakkor nem tudtak bizonyítható példát mondani ilyen visszaélésekre.

Az alvállalkozói láncokból adódóan egy őrző-védő cég leváltása a legtöbb esetben nem sok változást jelent a gyakorlatban. "Maguk az emberek maradnak, csak más a formaruha, más a logó és más folyószámlára folynak a pénzek" - mondta az egyik biztonsági cég vezetője. "Az emberek 99 százaléka ugyanaz marad ilyenkor" - jelentette ki egy másik cégvezető. A Közbeszerzési Értesítőben elérhető adatok alapján a CBSZ valamennyi nyilvános közbeszerzését más vállalkozásokkal nyerte meg: vagy közösen indult egy kisebb céggel, vagy jelezte, hogy alvállalkozókat fog alkalmazni a szerződések teljesítéséhez. A Terror Háza vagy a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság őrzését elnyerő pályázatában szerepel, hogy alvállalkozókkal dolgozna, míg az MFB, az MNV, a BGYH vagy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet esetében egy kisebb céggel együtt nyerte meg a közbeszerzést. Az Opten cégadatbázis szerint a CBSZ-nek mindössze 105 alkalmazottja van, így feltételezhető, hogy ez a cég is jellemzően alvállalkozókkal dolgozik.

A kiválasztottak - Biztonsági cégek a politka árnyékában

A feketegazdaság nagymértékű jelenléte mellett a biztonsági cégek munkáját befolyásoló jogszabályok némelyik rendelkezése sem szolgálja az őrző-védő piac átláthatóságát. "A biztonsági piac mindig fontos volt a mindenkori kormányoknak, mert bizonyos megrendeléseknek van nemzetbiztonsági vonzata - ezért nagyon nem mindegy, kik látják el bizonyos objektumok őrzését" - mondta az egyik biztonsági cég vezetője. Leegyszerűsítve ez a magyarázata a 2004-es 143-as kormányhatározatnak, amelyet a biztonsági piacon 143-as mentesítőnek neveznek. A határozat alapján a nemzetbiztonságra nézve kockázatosnak tartott épületek őrzésére kiírt közbeszerzésen csak olyan vállalat indulhat, amelyet meghívtak, a közbeszerzésről szóló adatokat pedig nem kötelesek nyilvánosságra hozni.

Ez elég széles körben csökkenti az állami megrendelések átláthatóságát, ugyanis a rendelkezés hatálya alá tartoznak többek között a minisztériumok, önkormányzatok, közalapítványok, közmédiumok, katonai objektumok vagy a Magyar Nemzeti Bank. Ráadásul a konkrétan meghatározott szervezeteken kívül számos köztulajdonban lévő intézmény hivatkozhatott a 143-as mentesítőre a tágan meghatározott kritériumok miatt. A piacot ismerő forrásaink szerint ezek közé tartozott például a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), a Szerencsejáték Zrt. vagy éppen a magyarországi erőművek.

A megkérdezett források közül szinte valamennyien beszéltek arról, hogy a politika rendszerint kiválaszt "kedvenc cégeket", és ezek "igazodnak az adott ciklusokhoz". A források szerint ilyen volt az első Orbán-kormány alatt a Defend Security Kft., amely leginkább az állami megrendeléseinek köszönhető gyors terjeszkedése miatt vált ismertté. A 2002-es kormányváltás a Defend csődbe is ment, vezetője, Földi László ellen pedig nyomozást rendelt el az ORFK, de végül azt állapították meg, hogy nem történt bűncselekmény. A biztonsági piacot ismerő források szerint a CBSZ mostani dominanciájához hasonlított az MSZP-közelinek tartott In-Kal Security Kft.-é az MSZP és az SZDSZ kormányzása alatti nyolc évben. A megkérdezettek szerint azonban különbség, hogy az In-Kal a CBSZ mostani terjeszkedésével szemben az MSZP rendezvényeit és az ünnepségeket is biztosította.

Forrásaink közül szintén többen említették, a szektorban széles körben elterjedt nézet, hogy továbbra is Pintért sejtik a CBSZ mögött, bár ezt Pintér többször is tagadta miniszterré választása óta. "A CBSZ-nek nagyon jó tesz, hogy mindenki azt hiszi, Pintér továbbra is ott áll a cég mögött. Emiatt nem mernek fellépni ellene, a szakmában széles körben tartanak tőle" - mondta az egyik, a biztonsági piacra rálátó forrás, azonban nem tudott olyan konkrét dolgot megnevezni, amely alapján jogosan félnének.

Forrás: origo.hu