JXTC GENRE : DECEMBER 08 TEMPLATE

A múlt héten egy pénzszállító autó sofőrje, L. Róbert egyszerűen elhajtott az általa vezetett autóval és az abban lévő készpénzzel együtt a I. kerületi, Medve utcai bankfiók elől. A 37 éves férfit és bűntársát, V. Pétert azóta elfogták, a rendőrség különösen nagy értékű sikkasztással gyanúsítja őket.
Novemberben pedig annak a háromfős csoportnak a két tagját fogták el, akik tíz hónap alatt hat postahivatalhoz érkező pénzszállító megtámadásával nagyjából 100 millió forintot zsákmányoltak.

Magyarországon a három nagy pénzszállító cég mellett csak néhány kisebb társaság működik, de így is nagyjából 500 pénzszállító jármű gyűjti össze naponta a pénzt a bakfiókoktól, takarékszövetkezetektől és postáktól. Ezeknek a járműveknek nagyjából csak a harmada van felszerelve a legkorszerűbb technikai eszközökkel, a többi kevésbé korszerű, vagy eredetileg nem is pénzszállításra kitalált furgon. Az utóbbi átalakítása, utólagos páncélozása, a golyóálló üveg felszerelése nagyjából 5-10 millió forintból kijön.
A komolyabb vállalatok viszont már kimondottan páncél pénzszállítókat vásárolnak, ezek ára azonban tízszerese a kiszuperált járműveknek. Az 50-100 millió forintba kerülő, legmodernebb páncélautók műholdas nyomkövetővel, rádió- és mobiltelefonnal ellátottak, az ajtók elektronikusan és mechanikusan is zárhatók.
Nem jelentene nagy tételt

A legegyszerűbb védelmi eszköz a festékpatronos rendszer alkalmazása lenne. Ennek a legmodernebb változata a pénzkazetták markolatába épített gomb segítségével védi a vagyonőrt egy utcai támadás ellen: ha a pénzintézet és az autó között lopják ki a táskát a pénzszállító kezéből, nemcsak az automatikusan beinduló festék színezi el a pénzt, hanem a táska füstcsíkot is ereszt, amely így láthatóvá teszi, hogy merre menekül az elkövető.
Hogy a szállítmányok hány százaléka van ellátva festékpatronos rendszerrel, nem tudni. Ám nemhogy a legmodernebb, de a legolcsóbbnak tűnő változat sem található meg minden pénzszállítónál.  „A festékpatronok nem kerülnek sokba, pár ezer forintos tételt jelentenek, azonban az már a pénzszállító cég felelőssége és belső szabályzata dönti el, hogy melyik pénzkazettát látják el ilyen biztonsági eszközzel. Ez nem a bank dolga, ők csak zsákolják a pénzt” – mondta el az Indexnek Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) Országos Szervezetének elnöke.

A múlt heti pénzszállító lopás elkövetői egyebek között azért járhattak sikerrel, mert a védelem nem volt a legmodernebb: a pénzt valószínűleg nem festékpatronos rendszerrel ellátott, úgynevezett intelligens dobozokban szállították. Ezek a dobozok, mivel komoly informatikai-felügyeletei rendszerhez vannak kötve, több száz millió forintba kerülnek, nagy beruházást igényel a pénzszállítóknak. Ráadásul a biztosítók az ilyen szállítási módokat a biztosítási díjakban sem ismerik el, így a díj sem lesz alacsonyabb, ha az intelligens dobozos megoldást alkalmaznak. A rendszer viszont teljesen biztonságos, még páncélautót sem igényel, ugyanis fizikailag képtelenség hozzájutni a doboz tartalmához, ráadásul ha az előre beprogramozott szállítási útvonalról letérnek vele, azonnal megsemmisülnek a bankjegyek, fejtette ki lapunknak

Jakab Péter, a Bankszövetség biztonsági szakértője.

L. Róbert a Brink's alkalmazottja volt. Megkerestük az ügyben érintett céget, hogy megtudjuk, náluk mennyire bevett a festékpatronos technika használata, azonban a vállalat elzárkózott bármiféle információ adásától.

Azonban a festékpatronos megoldás sem teljesen biztonságos. Ha a festék felrobban, általában a bankjegyek kis százaléka így is sértetlen marad. De hogy az összeg mekkora hányada válik használhatatlanná, az attól is függ, hogy milyen szorosan vannak kötegelve a papírpénzek. Azonban még ezeknél is előfordulhat, hogy a szélük, sarkuk festékpöttyös lesz, amit ha bankban akar az elkövető beváltani, rögtön észrevesznek.
Sosem tudják, csak érzik

A vagyonőrök azonban sosem tudják meg, hogy milyen valuta és mekkora összegben van a pénzszállító zsákban, kazettában, legfeljebb súlyra tudják megsaccolni, hogy mennyi bankjegyet cipelnek, ugyanis pénzintézetben már a lezárt, öntapadós nylon vagy plombával ellátott vászon zsákban kapják meg a pénzt, amit ezután a pénzkazettába, -táskába tesz az őr, és így viszi ki a kocsihoz.
A szállítók útvonala előre megtervezett. A jeladóval ellátott járműveknél amennyiben az autó letér a kijelölt útról, a rendszer egyből jelzi a központnak. Egyes páncélautók belsejében olyan trezor található, amelybe ha a pénzszállító beteszi a pénzkazettát, kinyitni már csak a központi pénzfeldolgozóban lehet. Nagy összegek szállításánál általában zsilipes rendszerű autókat használnak: a kocsi raktere megosztott, a páncélajtó becsukása után nyitható ki a belső raktér, a külső ajtót pedig csak a vezetőfülkéből lehet irányítani. De még a legkorszerűbb rendszereket is sikerült kicselezni, ugyanis ilyen páncélautót lovasítottak meg a múlt héten.

A megállapodáson múlik a biztonság

A rekordrablás egyik elkövetője egyedül tartózkodott a pénzszállító autóban, ami felvet bizonyos szabálytalanságokat. A vagyonőrök általában párosával járnak, amíg az egyikük bemegy a pénzért a fiókba, addig a másik – aki egyben az autó vezetője is –, a járműben, járó motor mellett várja társát. Bizonyos esetekben lehetséges, hogy három ember is kíséri a pénz útját. Ha nagyobb távolságról és összegről van szó, kísérőautó is követi a pénzszállítót. A fenti esetben azonban valószínű, hogy szabálytalanság történt, ugyanis a pénz- és értékszállítás szabályai szerint ekkora összeg szállításához három pénzszállító alkalmazott szükséges.

A bankok általában olyan pénzszállítóval szerződnek, amely mögött megfelelő biztosítási vagy anyagi fedezet áll. „A pénzszállító cégek és a velük szerződő biztosítótársaságok egyedi megállapodásán múlik csupán, hogy egyszerre mekkora összeget szállíthat a cég, ehhez milyen felszereltségűnek kell lennie az autónak, milyen biztonságtechnikai eszközöket kell használni a szállításnál. Ezt a biztonsági fokozatokat, az úgynevezett a járdalimitet a biztosító szabja meg” – mondta a vagyonvédelmi kamara elnöke.

Mór után elgondolkodtak

A bankszakmában a biztonsági rendszerek megerősítése a móri mészárlás után merült fel. Az elképzeléseket a bankok le is egyeztették, amelyek aztán gazdasági okokra hivatkozva végül a fiókba került. Ennek okát a vagyonvédelmi kamara elnöke abban látja, hogy a beruházások költségesebbek lettek volna, mint azok az összegek, amelyeket az esetleges rablások során elvisznek a bankrablók, azaz egyszerűen nem érte volna meg.

A nagyobb bankfiókok meggondolták magukat, és mégis kiépítették ezt a biztonsági rendszert. Korszerűbb kamerákat szereltek fel, a trezorokat időzárral látták el, limitet vezettek be, hogy egyszerre mennyi pénz lehet a pénztárosnál, mindenhol fegyveres biztonsági őröket alkalmaznak, és egyúttal a belső szabályozást is megszigorították, aminek során rendszeresen átvilágítják a kollégákat és a pénzszállítás módját. A takarékszövetkezetek és a posta azonban nem vezette be ezeket a jogi és technikai elemeket.
A Magyar Postánál rákérdeztünk, hogy a pénzszállítás és az abban feladatokat ellátó munkatársak biztonságával, védelmével kapcsolatban milyen intézkedéseket vezettek be az elmúlt években, azonban a nemzetközi gyakorlatra hivatkozva, nem kívántak nyilatkozni.

Csak a büntetlen előélet számít

A képzettséget tekintve a vagyonőrökkel szemben minimális az elvárás. Egy 300-350 órás biztonsági őr-tanfolyam elvégzése után a vagyonvédelmi cégek csak feddhetetlenségi bizonyítvánnyal és kamarai tagsággal rendelkezőket alkalmazhatnak, ami azt jelenti, a rendőrség megvizsgálja, hogy az illető követett-e az elmúlt 15-20 évben törvénybe ütköző cselekményt. Ha a biztonsági őrből fegyveres pénzszállító lesz, akkor ezt a feddhetetlenségi vizsgálatot megismétlik, továbbá a pénzszállító cégek is rendszeresen ellenőrzik az illető környezetét. Ha valakiről kiderül például, hogy bolti lopást követett el, azonnal bevonják az engedélyét, és kizárják a kamarából.

Egy neve elhallgatását kérő, vagyonvédelemmel foglalkozó vállalat biztonsági igazgatója szerint a pénzszállítók kirablásának sikere elsősorban nem a technikai felszereltség hiányán vagy a korszerűtlenségén, hanem az emberi tényezőn múlik, ugyanis a pénzintézetek és –szállítók ellen elkövetett bűncselekmények döntő hányadában egy belsős ember is közreműködik. Ezért különféle belső ellenőrzési technikákkal ők is gyakran átvizsgálják a munkatársakat.
Vérszemet kaphatnak

A rekord nagyságúnak kikiáltott 1,2 milliárd forintos zsákmány azonban korántsem biztos, hogy valóban a legnagyobb összeg, amit Magyarországon valaha zsákmányoltak. A pénzintézetek ugyanis nem szívesen árulják el, hogy egy-egy bank vagy pénzszállító kirablásánál mekkora összeggel lettek megrövidítve, hiszen félnek attól, hogy a potenciális rablók vérszemet kaphatnak a sikeresen elrabolt összegek hallatán.
A korábbi éveket összehasonlítva 2011 kivételesen nyugodt év volt: 2010-ben országosan 30 bankfiók és 8 pénzszállító-rablás történt. 2009-ben például 39 ilyen bűncselekmény történt országszerte. Az ATM-ek elleni támadások száma pedig lényegében a nullára csökkent, ami annak köszönhető, hogy az automaták ötödét festékpatronokkal látták el.